Alice esete

Harmadik kislányom 39.hétre született viszonylag normális szüléssel, Apgar 10/10 értékkel, ám a köldökzsinór egyszer a nyakára volt csavarodva. A csípőszűrés kis szűkületet mutatott (85-85 fok), melyet a szakorvos szerint tornáztatással rendbe lehet hozni.

Ilyen előzmények után azt hittem, hogy minden rendben van. Rendszeresen járt hozzánk védőnő, és a gyermekorvos is rendben találta kislányom fejlődését. Én azonban furcsának találtam, hogy túl jó baba volt, nem látszott a nyaka és mindig sírt, ha a hasára fordítottuk. Ez meg is látszott a fejecskéjén,ami eldeformálódott az örökös hátonfekvéstől. Nem nyugodtam és neurológushoz fordultam, aki megvizsgálta és közölte a diagnózist: izomtónus eloszlási zavar, dyscrania-brachycephalia.

Mint utólag kiderült a csípőszűkület is ezen problémákkal volt összefüggésben. Szerencsére még időben gyógytornászhoz kerültünk és ekkor ismerkedtem meg a Dévény módszerrel. A rendszeres munka hatalmas erőfeszítés volt a pici lányomnak, no és nekem is, hiszen lelkileg nagyon megterhelő volt látni a sírással kísért munkát.

De az eredmény nem maradt el és ez utólag kárpótol mindenért: látom, ahogy forog, mászik és a járással is kísérletezik a mára már 10 hónapos kis hölgy.

Nagyon hálás vagyok a módszer feltalálójának és a gyógytornászunknak Márta néninek! Ez úton üzenem minden kedves szülőtársamnak, hogy felelős kisbabájáért. Ne nyugodjon, ha jelez a belső jelzőrendszerünk, ez a genetikailag kódolt kis finom műszer, figyeljenek oda rá! Mert nem véletlen a figyelmeztetés és addig ne nyugodjanak, míg nem járnak a végére.